Merre tovább ÖTE-k?

A katasztrófavédelmi rendszer felépítése, szervezeti egységek, általános témakörök.
Válasz küldése
a_vándor
tűzkőről pattant
Hozzászólások: 71
Csatlakozott: 2011. dec. 11. 19:47

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: a_vándor » 2014. ápr. 05. 7:09

Tűzkeresztség rendben: azt jelenti, első nagy próbatétel.
De minek a próbatétele? A beavatkozásnak, ami náluk már nem az első. Vagy a megvezetésnek? árokban autó, forgalmi akadály?
dreszi
kapacsmester
Hozzászólások: 291
Csatlakozott: 2006. máj. 24. 19:28

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: dreszi » 2014. ápr. 04. 23:22

a_vándor írta:http://www.katasztrofavedelem.hu/index2 ... hirid=2710

Ez dicséretes dolog. Pilisvörösvárnak megvolt az első önálló káresete. Csak az a kérdés, hogy a Szent Erzsébet utcában milyen árok van? Én nem láttam ott árkot.
https://www.google.hu/maps/@47.624767,1 ... !2e0?hl=hu" onclick="window.open(this.href);return false;

Ha meg bent van az árokban egy gépjármű, az milyen forgalmi akadályt képez?
Biztos hatalmas lánggal égett, és a lángnyelvek belógtak az útra. Hiszen átestek a tűzkeresztségen, nem?
a_vándor
tűzkőről pattant
Hozzászólások: 71
Csatlakozott: 2011. dec. 11. 19:47

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: a_vándor » 2014. ápr. 04. 22:53

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2 ... hirid=2710" onclick="window.open(this.href);return false;

Ez dicséretes dolog. Pilisvörösvárnak megvolt az első önálló káresete. Csak az a kérdés, hogy a Szent Erzsébet utcában milyen árok van? Én nem láttam ott árkot.
https://www.google.hu/maps/@47.624767,1 ... !2e0?hl=hu" onclick="window.open(this.href);return false;

Ha meg bent van az árokban egy gépjármű, az milyen forgalmi akadályt képez?
dreszi
kapacsmester
Hozzászólások: 291
Csatlakozott: 2006. máj. 24. 19:28

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: dreszi » 2014. márc. 30. 18:22

Elolvastam az OKF írását. Ha jól értem, Bérczi tábornok úr számolgatta a perceket. Csak ennyi hozzáfűzni valóm van:

Én vagyok én, te vagy te. Ki a hülye, én vagy te?
tömke
hamutipró
Hozzászólások: 99
Csatlakozott: 2010. márc. 08. 11:13

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: tömke » 2014. márc. 30. 1:28

Rózstűz írta:Pilisszentivánon az eddiginél hét, Pilisvörösváron pedig hat perccel korábban kezdődhet meg a tűzoltói beavatkozás.
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2 ... hirid=2700" onclick="window.open(this.href);return false;

Mi meg tudjuk kezdeni 10 perccel korábban is ! ! !
Sok értelme nincsen a hozzászólásodnak. A 6 és 7 perc a fővárosi rajok és a helyi ÖTE-k kiérkezése közti időkülönbség, azaz mennyi idővel hamarabb kezdődhet meg az önálló beavatkozás, mint eddig. Ti minél is kezditek meg hamarabb 10 perccel a beavatkozást?
Rózstűz
vízpocsékoló
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2014. márc. 25. 19:44
Tartózkodási hely: Budapest

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: Rózstűz » 2014. márc. 29. 23:46

Pilisszentivánon az eddiginél hét, Pilisvörösváron pedig hat perccel korábban kezdődhet meg a tűzoltói beavatkozás.
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2 ... hirid=2700" onclick="window.open(this.href);return false;

Mi meg tudjuk kezdeni 10 perccel korábban is ! ! !
Avatar
Lánglovagok
Szerkesztő
Hozzászólások: 5891
Csatlakozott: 2002. aug. 08. 20:21
Kapcsolat:

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: Lánglovagok » 2014. márc. 26. 21:00

iroda
tömlőszállító
Hozzászólások: 137
Csatlakozott: 2007. jan. 13. 20:49

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: iroda » 2014. márc. 26. 7:32

Minden szinten kezdjünk el gondolkodni, hogy milyen formában tudnánk segíteni a minden tiszteletet megérdemlő önkéntes tűzoltók további tevékenységét.
Avatar
marfisz
slagmester
Hozzászólások: 355
Csatlakozott: 2009. jún. 22. 20:31
Tartózkodási hely: Függőben

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: marfisz » 2014. feb. 18. 10:16

torocsikt írta:Marfisz!

Ezt a Szent Flórián portálról töltöttem le korábban:
(Most nem találtam meg ott.)

Orvosi szakmai ajánlás
az önkéntes tűzoltók egészségi alkalmasságára
• (1) A tűzoltói feladat ellátására jelentkező személynek rendelkeznie kell 1 hónapnál nem régebbi foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató által kiállított „alkalmas” minősítésű alkalmassági igazolással.
• (2) Az önkéntes tűzoltó évente köteles a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt venni és az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatni.
• (3) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató az alapszolgáltatás keretében végzett, miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálatoknál a mellékletben foglalt orvos szakmai szempontokat figyelembe véve jár el.
Az önkéntes tűzoltók egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai
1. LÁTÁS
• 1.1. Az önkéntes tűzoltó-jelölt és önkéntes tűzoltó (a továbbiakban együtt: tűzoltó) látását meg kell vizsgálni az 1.2 pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a tűzoltó megfelelő látására vonatkozóan, a tűzoltót szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és a tűzoltótechnika kezelésének biztonságát veszélyeztető egyéb látászavarok.
• 1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető.
• 1.3. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a tűzoltó megfelel a következő feltételeknek:
1. a) a két szem együttes nyers (szemüveg és/vagy kontaktlencse nélküli) látása legalább 1,2,
2. b) az egyik szem nyers látása legalább 0,8,
3. c) látótere mindkét szemre teljes, és
4. d) mélységi látással rendelkezik.
• 1.4. Ha a tűzoltó valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt.
• 1.5. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettőslátás esetén.
• 1.6. A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg.
2. HALLÁS
Nagyothallás esetén az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján állapítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.
3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG
Az egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a tűzoltó nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely nem teszi lehetővé a tűzoltásban való részvételt.
4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK
• 4.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
o a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy
o b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén.
• 4.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg
o a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő, vagy
o b) szívinfarktuson átesett tűzoltó részére.
5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)
• 5.1. Súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha a tűzoltó külső segítségre szorul.
• 5.2. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg,
o a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,
o b) a tűzoltó teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,
o c) az inzulinkezelésre szoruló tűzoltó rendszeresen – legalább naponta kétszer – végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,
o d) a tűzoltó teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és
o e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.
6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
• 6.1. Általános előírások
o 6.1.1. Azon tűzoltó egészségi alkalmassága, aki idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.
o 6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.
• 6.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
o a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt,
o b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén,
o c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban,
o d) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén,
o e) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén,
o f) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (ér eredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén,
o g) agysérülés vagy agyműtét esetén.
• 6.3. Egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:
o a) amennyiben a tűzoltó antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,
o b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett tűzoltó tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,
o c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon tűzoltó esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely tűzoltásban való részvételkor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.
7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK
Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon tűzoltó esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike:
• a) elmezavar,
• b) gyengeelméjűség,
• c) a korral járó viselkedési probléma vagy
• d) az ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet gyengítő személyiségzavar.
8. ALKOHOLFOGYASZTÁS
• 8.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tűzoltó alkoholfüggőségben szenved.
• 8.2. Azon tűzoltó számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA
• 9.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tűzoltó rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat.
• 9.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon tűzoltó esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a tűzoltásban való biztonságos részvételhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a tűzoltási tevékenységre.
• 9.3. A 9.2. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a tűzoltásban való részvételhez szükséges képességekre.
10. VESE-RENDELLENESSÉGEK
Azon tűzoltó számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
• 11.1. Azon tűzoltó számára, aki a tűzoltásban való részvételhez szükséges képességeket befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
• 11.2. Egészségi alkalmasság szempontjából kizáró oknak kell tekinteni minden olyan krónikus lefolyású, kiújulásra hajlamos, vagy maradvány tünetekkel gyógyult megbetegedést, illetve eredetétől és természetétől függetlenül minden olyan betegséget, állapotot, amely eszméletvesztéssel, szédüléssel, bizonytalanság-érzéssel, izomgyengeséggel járhat.
• 11.3. Azon tűzoltók esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a tűzoltásban való részvétel biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálat előírása mellett állapítható meg.
Köszi
Avatar
torocsikt
tömlőszállító
Hozzászólások: 123
Csatlakozott: 2006. okt. 02. 13:35

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: torocsikt » 2014. feb. 18. 10:00

Marfisz!

Ezt a Szent Flórián portálról töltöttem le korábban:
(Most nem találtam meg ott.)

Orvosi szakmai ajánlás
az önkéntes tűzoltók egészségi alkalmasságára
• (1) A tűzoltói feladat ellátására jelentkező személynek rendelkeznie kell 1 hónapnál nem régebbi foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató által kiállított „alkalmas” minősítésű alkalmassági igazolással.
• (2) Az önkéntes tűzoltó évente köteles a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt venni és az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatni.
• (3) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató az alapszolgáltatás keretében végzett, miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálatoknál a mellékletben foglalt orvos szakmai szempontokat figyelembe véve jár el.
Az önkéntes tűzoltók egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai
1. LÁTÁS
• 1.1. Az önkéntes tűzoltó-jelölt és önkéntes tűzoltó (a továbbiakban együtt: tűzoltó) látását meg kell vizsgálni az 1.2 pontban foglalt előírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a tűzoltó megfelelő látására vonatkozóan, a tűzoltót szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és a tűzoltótechnika kezelésének biztonságát veszélyeztető egyéb látászavarok.
• 1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető.
• 1.3. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a tűzoltó megfelel a következő feltételeknek:
1. a) a két szem együttes nyers (szemüveg és/vagy kontaktlencse nélküli) látása legalább 1,2,
2. b) az egyik szem nyers látása legalább 0,8,
3. c) látótere mindkét szemre teljes, és
4. d) mélységi látással rendelkezik.
• 1.4. Ha a tűzoltó valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt.
• 1.5. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettőslátás esetén.
• 1.6. A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg.
2. HALLÁS
Nagyothallás esetén az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján állapítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.
3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG
Az egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a tűzoltó nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely nem teszi lehetővé a tűzoltásban való részvételt.
4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK
• 4.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
o a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy
o b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén.
• 4.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg
o a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő, vagy
o b) szívinfarktuson átesett tűzoltó részére.
5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)
• 5.1. Súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha a tűzoltó külső segítségre szorul.
• 5.2. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg,
o a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,
o b) a tűzoltó teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,
o c) az inzulinkezelésre szoruló tűzoltó rendszeresen – legalább naponta kétszer – végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,
o d) a tűzoltó teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és
o e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.
6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
• 6.1. Általános előírások
o 6.1.1. Azon tűzoltó egészségi alkalmassága, aki idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg.
o 6.1.2. A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.
• 6.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani
o a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt,
o b) gyógyultnak nem tekinthető epilepsziás betegség esetén,
o c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően 2 évnél rövidebb tünetmentes időszakban,
o d) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén,
o e) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén,
o f) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (ér eredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegség esetén,
o g) agysérülés vagy agyműtét esetén.
• 6.3. Egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:
o a) amennyiben a tűzoltó antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,
o b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett tűzoltó tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,
o c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon tűzoltó esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely tűzoltásban való részvételkor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.
7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK
Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon tűzoltó esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike:
• a) elmezavar,
• b) gyengeelméjűség,
• c) a korral járó viselkedési probléma vagy
• d) az ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet gyengítő személyiségzavar.
8. ALKOHOLFOGYASZTÁS
• 8.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tűzoltó alkoholfüggőségben szenved.
• 8.2. Azon tűzoltó számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA
• 9.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tűzoltó rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat.
• 9.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon tűzoltó esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a tűzoltásban való biztonságos részvételhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a tűzoltási tevékenységre.
• 9.3. A 9.2. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a tűzoltásban való részvételhez szükséges képességekre.
10. VESE-RENDELLENESSÉGEK
Azon tűzoltó számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
• 11.1. Azon tűzoltó számára, aki a tűzoltásban való részvételhez szükséges képességeket befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg.
• 11.2. Egészségi alkalmasság szempontjából kizáró oknak kell tekinteni minden olyan krónikus lefolyású, kiújulásra hajlamos, vagy maradvány tünetekkel gyógyult megbetegedést, illetve eredetétől és természetétől függetlenül minden olyan betegséget, állapotot, amely eszméletvesztéssel, szédüléssel, bizonytalanság-érzéssel, izomgyengeséggel járhat.
• 11.3. Azon tűzoltók esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a tűzoltásban való részvétel biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elő, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye és – szükség esetén – rendszeres orvosi felülvizsgálat előírása mellett állapítható meg.
Avatar
marfisz
slagmester
Hozzászólások: 355
Csatlakozott: 2009. jún. 22. 20:31
Tartózkodási hely: Függőben

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: marfisz » 2014. feb. 17. 21:45

Az eszközök ellenőriztetése azonban az újonnan előírtak alapján jelentős költségeket ró a szervezetekre. Miként az egészségügyi feltételek teljesítése is, amely a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat alkalmassági igazolásához kötött.
Nemrég beszéltem egy orvossal aki foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújt. Fogalma sem volt, hogy egy önkéntes tűzoltó egyesület beavatkozást végző tagjának milyen feltételeknek kell megfelelnie.
Avatar
marfisz
slagmester
Hozzászólások: 355
Csatlakozott: 2009. jún. 22. 20:31
Tartózkodási hely: Függőben

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: marfisz » 2014. feb. 17. 18:55

Most hívták fel rá a figyelmemet:
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról


A helyi önkormányzatok tűzoltósággal kapcsolatos tevékenysége

28. § (Megállapította: 2011. évi CXXVIII. törvény 115. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.)

A települési önkormányzat képviselő-testülete
a) hozzájárulhat a hivatásos tűzoltóság, valamint hozzájárul - amennyiben területén működik - az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához,
b) önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület alapításában vehet részt,
c) gondoskodik az önkormányzati tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről,
d) közreműködik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásában, működtetésében és fejlesztésében,
e) hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez.
(2) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete
a) elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát,
b) beszámoltatja az önkormányzati tűzoltóparancsnokot.
(3) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett megszüntetheti az önkormányzati tűzoltóságot. A minisztert a döntésről legalább fél évvel a megszüntetés tervezett időpontja előtt kell értesíteni.
wawk
pernyekergető
Hozzászólások: 39
Csatlakozott: 2006. dec. 06. 12:09

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: wawk » 2014. jan. 22. 16:08

ezekre a mentorokra aztán nagy szükség van!
a 3 napos képzéssel meg aztán túlképzettek lesznek
Avatar
kisko
pernyekergető
Hozzászólások: 26
Csatlakozott: 2009. ápr. 26. 9:09
Skype: balazs.kova

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: kisko » 2014. jan. 20. 18:14

Ennyire nincs senkinek (szakmai) véleménye az elvárásokkal vagy az elképzelésekkel kapcsolatban?

És ezzel kapcsolatban?

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2 ... hirid=2436" onclick="window.open(this.href);return false;

:-? :-? :-? :shock: :shock: :shock: :-? :-? :-?
Imi
tűzokádó sárkány legszörnyűbb rémálma
Hozzászólások: 542
Csatlakozott: 2004. máj. 21. 7:38

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: Imi » 2014. jan. 10. 20:49

Nincs itt baj, egy jól működő ÖTE (önkéntes tűzoltóegyesület) jelentkezhet arra, hogy önálló beavatkozást is végezhessen (jelenleg minden eseményhez lt, önkormányzati vagy hivatásos tűzoltóságnak vonulni kell) Nyilván ez kisebb eseményekre terjed ki, amelyek fél vagy egész rajjal, 1-2 sugárral, szivattyúval, láncfűrésszel megoldhatók.
Ezért az ÖTE-nek teljesíteni kell bizonyos feltételeket (I. kat EMÜ a HTP-vel, jelentkezés, elfogadás, rendszerbeállító gyakorlat, EMÜ a megyével) és egy része (szakmai végzettséggel, eü-vel rendelkezők) önkéntes tűzoltóságként tud működni és ezért bizonyos normatívát kap.
Ezen felül olyan ÖTE tag, aki egyben hivatásos is, vállalhat mentori feladatokat, bizonyos (kicsi) összegű juttatásért, így az ÖTE önálló beavatkozása szakmailag is mindjobban megalapozott lehet.
„Ha nem sikerül elsőre, akkor az ejtőernyős ugrás nem neked való.”
iroda
tömlőszállító
Hozzászólások: 137
Csatlakozott: 2007. jan. 13. 20:49

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: iroda » 2014. jan. 10. 9:52

Valaki fordítsa már le, mert nem értem, hogy most kinek volt a prosztatájával gond.
Avatar
carman66
tűzkakas-idomár
Hozzászólások: 335
Csatlakozott: 2008. feb. 21. 18:18

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: carman66 » 2013. nov. 29. 10:58

Katasztrófális! :tapsolo: Örülök, hogy az OKF főigazgatója olvassa a fórumot. Valósznínű ezért tűnt el róla sok kolléga! De kivánom neki, hogy sose legyen nagyobb öröme az életbe!
TOP vagy OKF egyik 19 a másik egyhíján 20.
Baszhatom az időigényes meg a nem időigényes feladatot, ha 20 kmt fog autózni a hivatásos! Az elsőnek beavatkozónak kellene olyan felszereltnek és kiképzettnek lenni, ami alkalmassá teszi a valós beavatkozásra. Egy feszítő-vágó ma már nem elérhetetlen. Németországból szinte fillérekért lehet behozni jól felszerelt tűzoltóautókat. De ezekhez pályázati lehetőségek kellenének. Egy pár száz lakosú faluban sosem lesz annyi pénz, hogy ezeket be tudjuk szerezni, ha egyesület vagyunk. Bezzeg az önkormányzatnak 4 millióért lehetett kisbuszt venni. A Zuk-ról egyszerűen képtelenek vagyunk tovább lépni. Így elmegy mindenkinek a kedve az egésztől.
Hogy az ÖTE-k most megkapják azt a lehetőséget, amit szerintem sosem lett volna szabad elvonni tőlük, azt értékelem, de sajnos minket nem érint.
Avatar
katasztrofális
tűzokádó sárkány legszörnyűbb rémálma
Hozzászólások: 545
Csatlakozott: 2003. júl. 11. 13:16
Tartózkodási hely: Budaörs

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: katasztrofális » 2013. nov. 29. 9:19

carman66 írta:Szélhámosságnak és parasztvakításnak tartom az egészet!
1. Az ÖTE-k szétválasztása beavatkozó és nem beavatkozó ÖTE-kre már megtörtént valamikor 96-ban, amikor lehetett működési területet kérni és kapni. Hogy átalakult az ÖTE köztestületté és önállóan oldotta meg a feladatot, nekem azt jelentette, hogy vannak önálló beavatkozó önkéntes tűzoltóságok és vannak olyanok, akik csak közreműködők.
2. Hogy a közreműködők között is sok olyan volt, aki egyébként alkalmas lett volna önálló beavatkozásra, az tény volt és az OKF és az MTSZ faszsága volt, hogy ez nem így történt. Balatonfüreden pont erről hallottunk előadásokat, hogy ezt így kellene csinálni.
3. Pont az időigényes feladatok végzésében kellene a helyi erőkre számítani, hiszen a helyi tűzoltók vannak kint először. Pont ebben nem számítanak ránk, az árokparti gaztüzet meg elolthatjuk egyedül.
Én értettem, hogy azért kell a köztestület, hogy az önkormányzat alapítsa meg és szálljon be a finanszírozásába. De most az ÖTE esetében mi fogja a józan észen kívül inspirálni a polgármestert, hogy támogatást biztosítson? Semmi. 2014-es választáson a nép beválaszt egy faszt polgármesternek, oszt állhatunk sorba a támogatásért.
Carman66, az írói munkásságod oly népszerű, hogy főigazgató úr név szerint említett téged.
1. Ez a pont nagyjából igaz. Akkor is a legjobban felszerelt önkéntes szervezetek tudtak előrelépni, most is így lesz.
2. ’96-os hibákért legfeljebb a BM TOP-ot lehet szidni, az OKF 2000. január 1-jén alakult meg.
3. Az időigényes feladatok végzésénél nem változik a rendszer. Vonulni fog a HTP/ÖTP, úgy mint eddig – valószínűleg szükség is lesz rájuk.
Abban igazad van, hogy semmi nem fogja inspirálni a polgármestert, hogy támogatást adjon. De a köztestületi forma sem biztosíték az önkormányzati támogatásra. Volt olyan köztestület, amelyet egy fillérrel sem támogatott az önkormányzat.
Szerintem elindulhat valami, ami több dologban előremutató. Remélem működni is fog.
Avatar
marfisz
slagmester
Hozzászólások: 355
Csatlakozott: 2009. jún. 22. 20:31
Tartózkodási hely: Függőben

Re: Merre tovább ÖTE-k?

Hozzászólás Szerző: marfisz » 2013. nov. 28. 16:03

kisér-tet írta:
marfisz írta:Ha nagyon akarnánk pályáznánk rá, de eddig hála Istennek nem hiányzott. De ahogy mondtam ha akartuk volna már lenne. Eddig nem akartuk, mert nem kívántunk költeni a felülvizsgálatára. Azt ígérték megoldják a felülvizsgálatokat szóval majd pályázunk feszítővágóra. A ruhát, fűtött szertárt, vizsgázott felszerelést megígérték. Majd elolvassuk a szerződést. Gondolom lesz.
Elismerésre méltó helyzetben vagytok! Vajon hány hasonlóan jól felszerelt ÖTE képviselője ült ott az OKF-en a megbeszélésen? Az MTSZ tud segíteni abban, hogy ne egyéni szerződéseken múljon a jövő Magyarországának tűzvédelme?
Nem tudom hány. Biztosan volt jobban és rosszabbul felszerelt. Én nem panaszkodom.
Hogy az MTSZ tud-e rajt segíteni azt nem tudom. Ugyanakkor én jobban örülnék, hogy ha Magyarországon minden szerződés alapján működne. Például az államigazgatás is, mert akkor elérhetnénk a minimum szintet és számonkérhető lenne.
Válasz küldése